A meddőség hátterében mintegy 40 százalékban merülhet fel probléma a női oldalon: hormonális eltérések, PCOS vagy pajzsmirigy betegség; genetikai eltérések; autoimmun és hematológiai betegségek; endometriózis; fertőzések és gyulladás, vagy éppen a petevezetők elzáródása okozhat gondot. Ez utóbbi nagyon sokszor jelent gátat a gyermeket vállaló hölgyeknél: amennyiben akadályozott a petevezetők átjárhatósága, nem funkcionál, a megtermékenyített petesejt nem képes a petevezetéken keresztül eljutni a méhbe.

Mik a petevezeték elzáródás lehetséges okai?

A petevezeték elzáródás gyakori problémának számít, fizikai és funkcionális problémák merülhetnek fel, ezért fontos az átjárhatóság tisztázása a meddőségi kivizsgálás során, hogy minél hamarabb orvosolják a problémát és ne ütközzön akadályba a megtermékenyülés.

Korábbi hasi műtétek okozta összenövések, kismedencei gyulladás vagy fertőzés miatt összeszűkülhet a petevezető, elzáródást okozhat a méhüregben kialakuló polip vagy bármilyen fizikai elváltozás.

Könnyebben alakul ki méhen kívüli terhesség, ha fizikailag átjárható a petevezeték, de mégsem működik jól. Előfordulhat, hogy egy bizonyos pontig átjárható ugyan, de megtelik folyadékkal, emiatt kitágul, és így sem funkcionál a petevezeték.

Az endometriózis fenntart egy krónikus gyulladást, gócot, az összenövés fizikai és funkcionális problémákat is felvet – sorolja a lehetséges problémákat Dr. Fülöp Viktor szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvos.

Milyen módon történik a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

Alapvetően 3 módszer létezik az átjárhatósági viszonyok megállapítására:

– Az egyik a régi klasszikusnak számító, kontrasztanyagot alkalmazva, röntgensugárral végzett vizsgálat, a hysterosalpingographia (HSG). Ezzel az átjárhatóságot vizsgálják, de azzal kapcsolatban, hogy hol van szűkület, milyen a petevezetők funkciója, mennyire vannak kitágulva, nem minden esetben lehet pontos eredményt produkálni. A kontrasztanyagot túlreagálhatja a szervezet, ezért már nem minden esetben alkalmazzák.

– Az ultrahang vizsgálattal történő módszer, a hysterosalpingo-contrast sonography (HyCoSy) az előbbinél átfogóbb diagnosztikai módszer.

– Laparoszkópos eljárás, méhtükrözéssel (HSK) és hastükrözéssel (LSK), amely már kórházi befekvést igényel. Amennyiben talál a szakorvos egy nem átjárható petevezetőt vagy endometriózis okoz problémát, akkor beavatkozásra is sor kerül.

Mi a HyCoSy vizsgálat lényege, fontossága, mi deríthető ki a vizsgálat segítségével?

A petevezetékek átjárhatóságának megállapítása alkalmas a meddőség kivizsgálás során, az ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosítása esetén, illetve IVF kezelések előtt. Előnye, hogy több diagnosztikát helyettesít, azonnal látható az elváltozás, így az eredményt közvetlenül a vizsgálat után megbeszélheti a szakorvos a pácienssel.

Dr. Fülöp Viktor elmondta, nem célzottan arra használjuk a HyCoSy módszert, hogy kimossuk a petevezetőt, hanem az elsődleges cél az átjárhatóság tisztázása. Nyilván egy pozitív hozadéka, ha ez megvalósul.

• Gyors és pontos. Könnyebben kivitelezhető.
• Minimális fájdalommal jár, egyénfüggő, hogy kinél, mennyire elviselhető a vizsgálat.
• Nem igényel különösebb előkészületet a beteg részéről.
• Javasolható az inszeminációs kezelés előtt is alkalmazott speciális tenyésztés elvégzése, a mintavétel kérhető közvetlenül a vizsgálat előtt.
• Ambulánsan elvégezhető, nincs szükség műtétre, kórházi befekvésre.
• Nem feltétlenül szükséges érzéstelenítés, de megbeszélve a szakorvossal, kérhető lidokain. Azonban tudnia kell a betegnek, hogy nem nyújt teljes mértékű hatékonyságot az érzéstelenítő, és ezzel megnő a vizsgálati idő is.

Fontos információ, hogy a vizsgálat akkor valósulhat meg, ha elmúlt a páciens mensese és még a peteérés előtt áll, azaz minden esetben figyelni kell havonta erre az átlagos 10 napos időablakra.

A HyCoSy vizsgálat menete:

Első lépésként hüvelyi ultrahang vizsgálatot végzünk, hogy tájékozódjunk a kismedencei viszonyokról. Ezután a hüvelyen és a méhnyakon keresztül egy vékony katétert vezetünk a méh üregébe, amelyet egy ballon felfújásával rögzítünk. Ezen a katéteren keresztül először fiziológiás sóoldatot juttatunk a méhbe (SIS vizsgálat), így a méhüreg anatómiai eltérései vizsgálhatóak: van-e eltérés, összetapadás, polip. Ezt követően kicserélik a sóoldatot a kontrasztanyagra, ennek útját szintén ultrahanggal ellenőrizzük, és megállapítható, hogy átjárható vagy elzáródott.

Mi a következő lépés a HyCoSy vizsgálat eredménye után, milyen további kivizsgálás történhet?

Dr. Fülöp Viktor elmondta azt is, fontos kérdés, hogy fizikailag átjárható-e vagy nem a petevezeték, a funkciója működik-e vagy nem. Ha nem találunk elzáródást, akkor tovább kell kutakodni, mi lehet a meddőség hátterében meghúzódó probléma, mi gátolja a megtermékenyülést, például, ha nincs peteérése a hölgynek, akkor ezt elő kell segíteni. Olyan szövődménynél, mint például a méhen kívüli terhesség, nem jól funkcionál a petevezeték, ebben az esetben a megoldás általában az eltávolítás. Azt fontos megemlíteni, hogy ez a szövődmény létező jelenség teljesen spontán fogant terhességeknél is, olyan pácienseknél, akik egészségesek, soha nem jártak meddőségi kivizsgáláson vagy árjárhatósági vizsgálaton. Ha a petevezetékek elzáródását összetapadás okozza, laparoszkópiás műtét jöhet szóba. Amennyiben a petevezeték elzáródás már visszafordíthatatlan, a lombikbébi-módszer (IVF) jelenthet megoldást.

Általános tévhit a betegek között, hogy ha például a jobboldali petevezető nem működik, csak a bal, akkor nem történhet meg a peteérés. Amennyiben már egy átjárható petevezető található, elegendő lehet a sikeres fogantatáshoz, feltéve, ha megfelelő a funkciója – hangsúlyozza a szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvos.

Az ultrahang lehetőségei: 2D, 3D, 4D

A klasszikus nőgyógyászati ultrahang vizsgálat nagyon sok szempontból hasznos. A kiindulópont feltérképezi, hogy fizikailag, szervileg minden a helyén van-e, találunk-e bármilyen elváltozást, amely befolyásolhatja a meddőséget. A kétdimenziós (2D) metszeti képalkotást tovább lehet bővíteni például 3D és 4D ultrahanggal, így a térbeli képalkotásnak köszönhetően lényegesen több információt szolgáltat, képesek vagyunk eddig rejtett részleteket is láthatóvá tenni. Az előbbiek fókuszált formája a virtuális méhtükrözés, amely a jelen technikája – sorolja a különböző vizsgálati módszereket Dr. Fülöp Viktor.