MOVEMBER

A MOVEMBER esemény Ausztráliából indult és lett országos kezdeményezésből világszintű esemény. Magyarországon 2009-től él ez a kampány a Movember Magyarország Egyesületnek köszönhetően. Az angol “moustache” – magyarul „bajusz” – és a „november” szóból összerakott MOVEMBER lett a mozgalom elnevezése. A mozgalom és szolidaritás alapja, hogy a férfiak egy hónapig bajuszt növesztenek.

A prosztata gesztenye/dió méretű mirigy, amely a végbél előtt és a hólyag alatt található. Körülveszi a húgycsövet, a csőszerű csatornát, amely a vizeletet és az ondót a hímveszőn keresztül juttatja a külvilágba. A prosztata fő funkciója az ondófolyadék előállítása, amely védi, támogatja és segíti a spermiumok szállítását.
A prosztata a kor előre haladtával növekszik, ez idővel jóindulatú prosztata hipertrófiának, megnagyobbodásnak (BPH) nevezett állapothoz vezethet, amikor a húgycső prosztatikus része beszűkül, súlyosabb esetben elzáródik. A BPH gyakori állapot az öregedéssel összefüggésben és nem társul a prosztatarák nagyobb kockázatával.

Amikor a test egészséges sejtjei megváltoznak, kontroll nélkül nőnek, daganatot képeznek. A daganat lehet rákos vagy jóindulatú.
A jóindulatú daganat azt jelenti, hogy a daganat nőhet helyileg, de nem terjedhet el. A rákos daganat rosszindulatú, vagyis növekedhet és elterjedhet a test más részeire.
A prosztatarák némileg szokatlan, összehasonlítva más típusú rákokkal. Ennek oka az, hogy sok prosztatadaganat nem terjed gyorsan a test más részeire. Néhány prosztatarák nagyon lassan nő, és nem okozhat tüneteket vagy problémákat évekig vagy soha. Még akkor is, ha a prosztatarák a test más részeire is átterjedt, gyakran hosszú ideig kezelhető. Tehát a prosztatarákos emberek, és még azok is, akik előrehaladott prosztatarákban szenvednek, hosszú évekig jó egészséggel és életminőséggel élhetnek. Ha azonban a rák nem kezelhető jól a meglévő kezelésekkel, olyan tüneteket okozhat, mint a fájdalom és a fáradtság, és végső soron halálhoz is vezethet.
Sajnos a jóindulatú megnagyobbodással ellentétben a prosztatarák csak igen előre haladott állapotban okoz tüneteket, így a beteg panaszaira nem támaszkodhatunk; ezért is nagyon fontos a rendszeres, évenkénti szűrés. A prosztatarák diagnózisának felállításához több vizsgálatra is szükség van, ezek egymást kiegészítik:

• Fizikális vizsgálat, mely magában foglalja a végbélen keresztüli tapintást
• Ultrahang vizsgálat
• A jó és rosszindulatú daganat elkülönítésére és a prosztatarák szűrésére az egyik alapvizsgálat a PSA (prosztata specifikus antigén) szintjének kimutatása a vérből (fontos hogy a szabad PSA szintet is mérjük!).
• A szövettan az, ahogy a rákos sejtek mikroszkóp alatt néznek ki. A prosztatarák leggyakoribb szövettani típusát adenokarcinómának nevezik. Más, kevésbé gyakori szövettani típusok közé tartozik a neuroendokrin prosztatarák és a kissejtes prosztatarák. Ezek a ritka változatok általában agresszívabbak, sokkal kevesebb PSA-t termelnek, és korábban terjednek a prosztatán kívül.
• Az évenkénti rendszeres szűrés, tünetmentesség esetén is kiemelkedő fontosságú a prosztatarák időbeli felismerésében és kezelésében.

Jelenleg már többféle kezelési módszer is van az orvosok kezében és a daganat kiterjedésének, agresszivitásának, megjelenítési idejének függvényében az orvos a beteggel együtt döntheti el a számára legmegfelelőbb kezelési módszert.

A prosztata gyulladásos megbetegedései között megkülönböztetjük az akut (heveny) és a krónikus (idült) bakteriális gyulladást.

Az akut prosztatagyulladás esetében az általános gyulladás tünetei mellett (láz, rossz közérzet):

• gyakori vizelési inger jelenik meg,
• előfordulhat véres vizelet,
• húgycsőből gennyes folyás is,
• a gyakori vizelési inger ellenére csak pár csepp vizelet ürül
• az alhasi területről fájdalom sugárzik ki a végbélbe,
• a prosztata duzzanata miatt a húgycső összeszűkül, a vizelet sugara egyre vékonyabb lesz.

A krónikus prosztatagyulladás általában idősebb korban jelentkező probléma, lehet egy nem teljesen kikezelt akut gyulladás, vagy akár a szervezetben jelenlevő góc következménye is. A tünetei enyhébbek, de kellemetlenebbek:

• fájdalom,
• gyakori vizelési inger, akár éjszaka több alkalommal is,
• potencia és libidó csökkenés.

A betegség kezeléséhez mindenképpen szakorvos segítségét kell kérni.

A prosztata megnagyobbodásának valószínűsége az életkor előrehaladtával növekszik. Míg 40 éves kor alatt ritkán okoz tüneteket, addig 60 év felett a férfiak csaknem felénél megjelenik. Az életkor mellett egyéb kockázati tényezők lehetnek, mint például a genetikai hajlam.
A prosztata megnagyobbodása során a sejtek mérete növekszik meg (hypertófia), összenyomva a prosztata mellett lévő idegeket, és ez merevedési zavart okozhat. A megnagyobbodott prosztata összenyomja a húgyvezetéket is, nagyrészt ez okozza tüneteket.

Tünetei:

• gyakori vizelési inger,
• a vizelet vékony sugárban ürül, időnként megakad, majd újraindul,
• vizelet visszamaradás a hólyagban,
• vizelés után utócsöpögés.

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás diagnózisát orvosi vizsgálat, ultrahang vizsgálat, általános és speciális laborvizsgálatok segítségével állítja fel az urológus.

Mit okozhat, ha figyelmen kívül hagyja a prosztata megnagyobbodást? Mivel a húgyhólyag nem tud teljesen kiürülni egy-egy vizelés alkalmával, a vizelet pangani kezd, bakteriálisan felülfertőződhet, húgyhólyaggyulladás alakul ki. Ez még gyakoribb, fájdalmas, égő-csípő érzéssel járó vizeletürítést okoz, a vizelet véressé válhat. A prosztata megnagyobbodás fennállása akár húgyhólyagkövek gyakori kialakulását is okozhatja.

Évenkénti szűrővizsgálatra jelentkezzen be most! Foglalás itt!