A mellrák és a mediterrán étrend kapcsolata

A mellrák kialakulásának pontos oka még nem teljesen ismert, de számos tényező befolyásolja a kockázatot. Ezek a kockázati tényezők nem mindig egyenlő mértékben hatnak mindenkinél, és gyakran több tényező együttes hatására alakul ki a betegség.

Életkor

Az egyik legfőbb kockázati tényező az életkor. Ahogy a nők öregszenek, növekszik a kialakulás valószínűsége. Ez azért van, mert a mellrák kialakulásához hozzájárulhatnak genetikai és hormonális változások, illetve az élet során felhalmozódott káros hatások. Általában 50 év felett a rizikó jelentősen megnő, azonban ez nem zárja ki, hogy gyakran fiatal korban is előfordul, különösen azoknál, akiknél családi halmozódás vagy genetikai hajlam van.

Genetika

A genetika szintén fontos szerepet játszik. Bizonyos genetikai mutációk, mint például a BRCA1 és BRCA2 gének hibái, jelentősen növelik a mellrák kialakulásának esélyét. Ezek az örökletes genetikai változások az érintett személy családjában több generációban is megjelenhetnek, és a genetikailag fogékony személyeknél jóval magasabb a kockázat. Fontos tudni, hogy az örökletes tényező valamivel kevesebb, mint a felére becsülik a mellrák kialakulásának esélyét, így más, külső tényezőkkel is összefügg.

Elhízás

Az elhízás szintén kulcsfontosságú kockázati tényező, különösen menopauza után. Az elhízás miatt a szervezetben megnő a zsírszövet mennyisége, amely hormonokat, például ösztrogént termel. A túl magas ösztrogénszintek fokozzák a sejtnövekedést az emlőszövetekben, ami növeli a rák kialakulásának esélyét. Emellett az elhízás gyulladáskeltő folyamatokat is indíthat, melyek szintén hozzájárulhatnak a daganatok kialakulásához.

Hormonális tényezők

A hormonális tényezők szintén jelentősen befolyásolják a mellrák kockázatát. Ez különösen abból adódik, hogy a szervezet hormonjai – elsősorban az ösztrogén és a progeszteron – szabályozzák a mell szöveteit. Azoknak, akiknek a családban vagy genetikai hajlamuk van, vagy fejlődőben van a betegség, különösen fontos lehet a hormonális beavatkozások ésszerű kezelése.

Étrend és életmód

Az életmód és az étrend is jelentős szerepet játszik a mellrák kialakulásában. Egészségtelen táplálkozás, például túl magas zsír- és cukorfogyasztás, kevés gyümölcs és zöldség, és a testmozgás hiánya növeli a kockázatot. Az elhízás, ahogy korábban említettük, különösen a hormonális változások miatt teszi ki a szervezetet nagyobb kockázatnak.

A mediterrán diéta egy olyan életmód és étkezési szokásokat követő étrend, amely a Földközi-tenger térségének hagyományos konyhájára alapul. Lényege, hogy hangsúlyozza a növényi alapú élelmiszereket, az egészséges zsírokat, és mérsékli a húsfogyasztást, miközben gazdag friss, természetes összetevőkben.

A mediterrán étrend gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású, befolyásolhatja a génkinyilvánulást (az a biológiai folyamat, amikor a genetikai információ “aktívvá válik” és szerepet játszik a szervezet működésében), valamint hormonkiegyensúlyozó és bélmikrobiom változásokat okozhat. Kutatások szerint a mediterrán diéta, az egészséges életmód kialakítása meghatározó lehet a mellrák megelőzésében, csökkentik a daganatok kialakulásának esélyét, és hozzájárulhatnak a felismerés későbbi szakaszáig történő elhalasztásához.

 

A mediterrán diéta nemcsak táplálkozási szokás, hanem életmód is: hangsúlyt fektet a társas étkezésekre, a mindennapi mozgásra, és az életmód egészségközpontú megközelítésére.
Az olívaolaj mérsékelt, de rendszeres fogyasztása, amely gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban. Széles választékban és nagy mennyiségben fogyasztott gyümölcsök és zöldségek. Hetente többször tengeri halak, amely a fő fehérje forrást adják. Kímélő zsírforrások, antioxidánsok, vitaminok gazdag tárházai a magvak és diófélék.

Gyakori fogyasztás:
• Gyümölcsök és zöldségek
• Diófélék és magvak
• Teljes kiőrlésű gabonák, például barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér
• Olívaolaj (elsődleges zsírszármazék)

Mérsékelt fogyasztás:
• Hal és tenger gyümölcsei (különösen olívaolajjal főzve vagy nyersen, pl. sashimi szerűen)
• Tejtermékek (joghurt, sajt)
• Alkohol, főként vörösbor (mértékkel)

Alacsony fogyasztás:
• Vörös hús (marha, sertés, bárány)
• Telített és transzzsírok (feldolgozott élelmiszerek, gyorsételek)
• Hozzáadott cukrok és finomított szénhidrátok

Hogyan hat a mediterrán étrend a szervezetre? Csökkenti a gyulladást, szabályozza a géneket, módosítja a bélmikrobiomot, és befolyásolja az ösztrogénszintet.

Ezek a hatások összességében hozzájárulhatnak a mellrák kialakulásának csökkentéséhez és a kezelési eredmények javításához. Számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a megfelelő étrend, mint a mediterrán, pozitívan befolyásolja a fizikális és mentális jóllétet, csökkenti a fájdalmat, és általában javítja az életminőséget mellrákos betegek körében is.

 

Forrás: C. Reytor-González, A. K. Zambrano, E. Frias-Toral, M. Campuzano-Donoso, D. Simancas-Racines, (2025), Mediterranean diet and breast cancer: A narrative review, Medwave 2025;25(02):e3027