A HPV egy olyan, leggyakrabban nem úton terjedő vírus fertőzés, amelyet már 1977 óta ismerünk, és szoros kapcsolatban van a rákos megbetegedésekkel. Dr. Zakariás Anita szülész-nőgyógyász összefoglalóját olvashatjuk a HPV tüneteiről, kezeléséről.
A HPV, vagyis a humán papilloma vírus a leggyakoribb szexuális úton átadható fertőző megbetegedés. Az emberek több mint fele az élete folyamán legalább egyszer átesik HPV fertőzésen, de általában az immunrendszer magától legyőzi a fertőzést. Ha ez nem történik meg rosszindulatú elváltozások kialakulásához is vezethet.
A vírusnak több mint 100 típusa ismert, ezek veszélyessége, daganatképző képessége igen eltérő. A HPV okozta legismertebb daganat a méhnyakrák, de férfiaknál is előfordulhat a hímvessző daganatos elváltozása. Emellett mindkét nemnél a szájgarati-, illetve a végbélrák jelentős részét okozza HPV vírus. Elsősorban szexuális úton terjed, mely során nyálkahártya-nyálkahártya direkt kontaktus, vagy bőr-nyálkahártya, esetleg bőr-bőr kontaktus útján egyaránt átadható a kórokozó. A szexuális aktus minden formája során megfertőződhet a partner és az óvszer gyakorta nem nyújt megfelelő védelmet!
A HPV nem feltétlenül okoz tüneteket! A fertőzés sokszor tünetmentesen lappang, de emellett is fertőz. Olykor a bőrön, nyálkahártyán szemölcsök formájában jelentkezik. HPV nem jár a vírusfertőzések többségénél jellemző lázzal, sem fájdalommal. Ezért is van kiemelkedő jelentősége a szűrésnek!
A tünetek minden, a nemi aktusban részt vevő bőrfelszínen és egyes nyálkahártyákon is megjelenthetnek. A tünetek alapján a szakorvos legtöbbször fel tudja állítani a diagnózist, kétes esetben dermatoszkópos vizsgálat, illetve „ecetsav-próba”, vagy szövettani vizsgálat végezhető.
Ma már védőoltással (továbbá a primer és szekunder prevenció fontossága!) a szexuális élet megkezdése előtt közel teljes védelem alakítható ki a klinikailag fontos törzsek ellen. Ennek megfelelően a megelőzésre helyezzük hangsúlyt, de az oltás már meglévő fertőzés esetén is segítheti a kórokozótól való megszabadulást. Ezért mindenkinek, akár van HPV fertőzése, akár nincs, javasolt a 9 komponensű HPV oltás beadása.
Primer prevenció vagy (elsődleges) megelőzés középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll; célja a betegség kifejlődésének megakadályozása: általában nem orvosi eszközökkel (az egészségre ártalmas hatások kiiktatása, az egészségtudatos életmód kialakítása stb.), vagy kifejezetten orvosi tevékenységre alapozottan (pl.: védőoltás).
A szekunder prevenció célja a betegségek korai, rejtett, még panaszt nem okozó szakban való felismerése. Ezáltal a beteg jó eséllyel, kisebb károsodással, alacsonyabb költséggel gyógyítható. A szekunder prevenció jellemzően orvosi eszközökön keresztül történik (lásd: szűrővizsgálat), de az önellenőrzés is ide tartozik.
Mai ismereteink szerint a humán papilloma vírusnak több mint száz szerotípusa, azaz altípusa ismert, melyek közül a magas kockázatú, rákkeltő törzsek szerepét bizonyították a méhnyakrák, a pénisz-, a végbél-, a szájüregi- és a gége daganatok jelentős részében. Az alacsony kockázatú törzsek okozzák a szemölcsöket a bőrön és a nemi szerveken.
A védőoltás optimálisan a nemi élet megkezdése előtt, amely ajánlott a 11-12 éves lányoknak és fiúknak, de bármely életkorban ajánlott a szexuális aktív emberek részére. Az oltási sorozat minden esetben három oltásból áll, melyet izomba, általában a felkarba vagy a combba adunk be. Ebből az első injekció választott időpontban adható be, a második injekció az első injekciót követően 2 hónappal és a harmadik az első injekciót követően 6 hónappal. A védőoltás ellenjavallt lázas betegség, valamint terhesség esetén.
A jelenlegi védőoltások:
• Kilenc komponensű (HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58)
• Négy komponensű (HPV 6, 11, 16, 18)
• Két komponensű (HPV 16, 18)
A HPV szűrése (rutin STD szűrés részeként) minden szexuális aktív ember számára ajánlott!
A cikk megírásában segítségre volt a koc.hu.